A kör vonzásában

Ez a bejegyzés úgy készült, hogy egészen másnak készült. 🙂 A rueda etikettről szerettem volna írni a “Mit illik, mit nem illik?” sorozat keretében, de még szó sem esett a témáról, mire szinte egy komplett bejegyzést megírtam. Bocsássatok meg, ha sokszor túlzottan kifejtek néhány – a többség számára – magától értetődő dolgot, de azt feltételezem, hogy olyanok is olvashatják a bejegyzéseimet, akik számára még szinte minden információ az újdonság erejével hat. Kezdőknek pl. fogalma sem lehet arról, hogy mi is az a rueda de casino, hogyan zajlanak az órák, így pedig nehéz értelmezni számos, a bejegyzéseimben szereplő alapvetést. Gyakorlottabb táncosaink is megkérdeznek néha, hogy bizonyos alapvető dolgokat miért nem csinálunk másképp. Ezeket a kérdéseket mindig figyelmesen meghallgatom, ha ésszerű javaslat hangzik el, akkor azt akár meg is próbáljuk átültetni a gyakorlatba, de néha egy-egy ilyen jószándékú kezdeményezéssel végül több vész a réven, mint amit nyerünk a vámon. Néhány ilyen alapvetéssel vezetném be a rueda etikett című cikket, ami persze – mint látni fogjátok – túlmutat magán a rueda de casino műfaján.

Tánciskolánkban a casino (kubai salsa) oktatásának alapja a rueda (kerék), vagyis a kör. Sokszor akkor is körben táncolunk, amikor páros táncot, és nem rueda de casinot, a casino (kubai salsa) párváltásokra épülő csoportos körtánc változatát gyakoroljuk. Gyakran figurákat is ebben a térformában tanulunk, még ha ezek a figurák nem is kifejezetten ruedában használatosak elsődlegesen.

Néhány szó arról, hogy miért is körben táncolunk. Mit, miért úgy csinálunk, ahogy azt az órákon tapasztalhatjátok. Előre jelzem, ez még nem pusztán a rueda de casinoról szól, hanem arról, hogy miért táncolunk körben, vagyis döntően miért a ruedára épül oktatásunk.

1. Párváltás lehetősége

A körben történő tánc melletti legnyomósabb érvek egyike a párváltás lehetősége. (a kört ítt úgy értjük, hogy mindenki a kör közepe irányába táncol) Nagy előnye a körnek, hogy könnyedén, gyorsan, és zökkenőmentesen továbbléphetünk a következő partnerhez, tesszük mindezt zenében maradva, leállás nélkül, tánclépéseket, figurákat felhasználva a párváltáshoz. Érthető persze, ha valaki egész órán a feleségével, férjével, barátjával, barátnőjével szeretne táncolni, akivel az órára érkezett – sokan pusztán kezdeti szégyenlősségből -,  és noha főleg az első időszakban a párok azért az óra nagyobb részében egymással táncolnak, a körtánc esszenciáját a párváltás adja. Eleinte talán nagyobb biztonságérzetet ad, hogy ugyanazzal a hozzád közel álló emberrel táncolhatsz az óra nagyobb részében, a fejlődés szempontjából viszont a legritkább esetben célravezető. Ha például egyikőtök, netán mindkettőtök bizonytalan, nehezebben megy a tánc, akkor egész órán küzdeni fogtok. Sokszor ebből feszültség keletkezik, akár konfliktusba is torkollhat a dolog. Az igazat megvallva, néha azért hívok be egy gyors párváltást, mert látom, hogy pl. egy házaspárnál már komoly feszültség van a többszöri sikertelen próbálkozás miatt. Ilyenkor mindenki továbbmegy a párváltással, és jó eséllyel jön valaki – előbb-utóbb akár egy tanár, asszisztens, haladóbb táncos -, akivel bizonyosan sikerülni fog a figura. Mire visszatérnek egymáshoz, már mindenki sok tapasztalattal, és – remény szerint – több sikeres próbálkozással a háta mögött, megnyugodva tudja újra megpróbálni az adott kombinációt, ami nyilván a siker sokkal nagyobb esélyével kecsegtet. 

Arról már nem is beszélve, hogy mi lenne, ha az egyedül érkező táncosokat párosítanánk össze, majd a pároknak egész órán együtt kellene táncolniuk… És mondjuk a partnerednek minimális érzéke lenne a tánchoz… Következő órára valószínűleg egyikőtök sem jönne már, pedig mindkettőtöknek reális esélye lenne, hogy elsajátítsa ezt a táncot.

Az éremnek nyilván két oldala van. Az is biztos, hogy a legügyesebb táncosok mellett a kevésbé gyakorlottakkal is táncolni fogunk néhány ütemet. De ez talán csekély ár azért, hogy a tapasztaltabb, ügyesebb táncosok segítségével ráérezzünk egy adott mozdulatsorra.

Ráadásul, ha ügyesebb táncos vagy, lehet, hogy pont te leszel az, aki a kevésbé ügyes partnernek a nagy áttörést jelented az addigi sok sikertelen próbálkozás után. Pont ettől szép ez az egész.

Azt is nagyon fontos megjegyezni itt, hogy annak az esélye, hogy minden órán pontosan ugyanannyi lány és fiú legyen jelen, szinte elenyésző. Még akkor is az lenne, ha az első órára csak ugyanannyi lányt “engednénk” be, mint fiút. A következő órán már biztosan borulna az arány. Legtöbbször a hölgyek vannak többségben. Ahhoz pedig, hogy mindenki táncoljon, a párváltás elengedhetetlen. Az új tanfolyamok indulása előtt sokan kérdezik, hogy lehet-e jönni egyedül. Hát pont a párváltás miatt lehetséges ez, ami viszont körben táncolva a legegyszerűbb, legkényelmesebb.

2. Orientáció

A körben való táncnak kétségkívüli előnye (amennyiben – ahogy korábban említettem – mindenki alapvetően a kör közepe irányába táncol), hogy mindenki látja nemcsak a tanárt (bár az órán ez kiemelten fontos), de a többi táncost is. Még két körös ruedában (két koncentrikus körben táncolva) is viszonylag jól  látható a tanár. Probléma viszont ezzel a felállással, hogy a tanár biztosan nem ugyanabba az irányba áll, amerre a tanítványok nagy része. Ez főként addig kifejezetten zavaró, amíg nem szoktál hozzá. Ráadásul a tükörben sem láthatod magad, bár ez páros tánc – és különösen a casino (kubai salsa) esetében – a legritkább esetben fontos. (úgyis a tanárt vagy a partneredet figyeled) Ha viszont nem körben, hanem sorokban állunk, akkor egy nagyobb csoportban, mondjuk a 4. sor szélén táncolva igencsak problémás lesz észlelni az első sor előtt, esetleg épp a hátad mögött táncoló tanárt – hiába táncol pontosan ugyanabba az irányba. A párváltás pedig igencsak problémás lesz, pláne ha azt szeretnénk, hogy mindenki mindenkivel megpróbálhassa az adott figurát. (Aki rendszeresen részt vesz az óráinkon, tudja, hogy erre is van megoldás, de praktikus, és egyéb szempontokat figyelembe véve, mi inkább a körben táncolásra szavazunk egy-két speciális eset kivételével.)

3. Közösségi élmény

Az egyik legcsodálatosabb dolog a rueda de casinoban, vagyis a csoportos körtáncban, hogy itt nemcsak két ember kapcsolódik össze, hanem minden páros egymással is. A párváltások által pedig – akár egy zenén belül – minden férfi minden hölggyel táncolhat, és persze fordítva. Engem személy szerint pont ez a különleges közösségi élmény varázsolt el leginkább a casino táncban (kubai salsában). Úgy gondolom, hogy Magyarországon – még az egyre jobban uralkodó individualista életszemlélet mellett is, vagy éppen pont ennek ellenpontjaként – igenis van helye egy ilyen remek közösségi élménynek.

Folytatás – most már tényleg – a rueda etikettel.